Ɖubúyi‑dɛ́ɛ

Ɖubúyi‑dɛ́ɛ‑dɛ́ɛ caanadɔ́m ńɖɔ:

Ɖubúyi‑dɛ́ɛ kutoluú

       Ɖubúyi‑dɛ́ɛ ńba waagálɩ́ɩ́ná Taabáalʊ gɛ bɔkɔ́nɩ bosúu Kpangalam, ɖawaalʊ́ʊ‑jɔ́. Bɛ́nzɛɛ́ Mɔ́ɔ́láwá gɛ. Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́, lénlé ɩsɔ́ɔ́dáá lɔ́ɔ́rɛ wánzalɩ́ɩ ɖɔ nɛ́ gɛ bɔɔgɔ́nɩ bosúu. Sáátɩ wenkí bɔwɛ ńna nɛ́, Kpangalam ńba gɛ  bánÿaá wɛ.

       Kʊ́bɔnɩ́ weení wɛɛgɛ́dɛ́ wɛ nɩ́bááwʊ nɛ́ gɛ bánÿaá sɩsɩ: Wúro Kpórigbó, ɩbá ɩgɛ́ɛ ɩgbám kʊ́bɔnɩ́ gɛ; biiyéle waabá wéngilím kazɔ́ɔ‑kazɔ́ɔ. 

       Wɩ́rɛ waagʊ́rʊ kisɔɔ́ nɛ́, woobó ɩtála ɖeelí nɛ́, ńna waalá yɩ kazɔ́ɔ. Ngɛ waagábɩsɩ ɩkpɔ́ɔ ɩdɛ́ɛ zamɔ́ɔ bakpɩ́ɩ́rɩ bekpé ńna.

       Kʊ́bɔnɩ́ ɩmʊ́ ɩwɛ ńna nɛ́, waalʊ́rʊ bíya abaaláa. Wɩ́rɛ bʊjɔɔ́ɔ nɛ́, waazála ɩsɩ́. Ńna gɛ ɩdɛ́ɛ bíya bɛnbɛ́ bɔɔgɔ́nɩ befééri ɩɖawaalʊ Kpangalam ńnɩ́ sɩsɩ: inewú waazɩ́, bɩlɛ́ nɛ́, nŋɩ́nɩ gɛ bɛnbɛ bánlám. Sáátɩ kɩngɩ́ gɛ Kpangalam ńnɩ́ sɩsɩ: ibó ibí yɩ, ɩdɛ́ɛ nbɩlɛ́; ibíya ɩkɔ́nɩ bɔkpɔ́ɔ yɩ bebí. Beebí yɩ wɔ́rɔ́ gɛ a Kpangalam ńba sɩ bobó bíya bɛnbɛ́ bɔjɔ́, sɩsɩ: bɛnbɛ́ bɛ́nɖɛɛ́ ibí yɩ ɩdɛ́ɛ. Bɩnáa bɩɩbɩ́sɩ Ɖubúyi‑dɛ́ɛ.

       Ɖubúyi‑dɛ́ɛ ńba waagálɩɩ Kpangalam nɛ́, Náa‑wɔ́rɔ́ gɛ bɔɔgɔ́nɩ bosúu. Na bebíya ɩbɩ́ɩ́zɩ bobó sukúúli nɛ́, weeyéle bɔɔgɔ́nɩ bɔmɔɔná Kadambara ńba bafa wɛ ɖɩdáarɛ nɩ́bááwʊ‑jɔ́.                         

Bɩdɛ́ɛ sáátɩ nɛ́, Wúro Agɩrɩnyɛ́ ɖíi na kʊ Kadambara kowúrɔɔ.

Ɖubúyi‑dɛ́ɛ kowurobɔ́ɔ́nɩ kɛ́ɛ natʊnʊ́wá. 

  • Wúro Ifa‑dɛ́ɛ

  • Wúro Akpó‑dɛ́ɛ 

  • Wúro Báńŋɩ́ná‑dɛ́ɛ

  • Wúro Táágbá‑dɛ́ɛ

  • Wúro Gúúní‑dɛ́ɛ

Wúrowá bénɖíi Ɖubúyi‑dɛ́ɛ kowúrɔɔ ɖoo tɛ́ɛ́dɩ suwúu hálɩ sinje nɛ́ nɖɔ́; báa awéní na ɩdɛ́ɛ kowurobɔɔwʊ́.

  1. Wúro Kpórigbó          (Wúro Gúúní‑dɛ́ɛ)

  2. Wúro Ifa                    (Wúro Ifa‑dɛ́ɛ)

  3. Wúro Kʊmaza             (Wúro Táágbá‑dɛ́ɛ)

  4. Wúro Akɔ́nɖɔ              (Wúro Ifa‑dɛ́ɛ)

  5. Wúro Nyangbá            (Wúro Gúúní‑dɛ́ɛ)

  6. Wúro Akpó                 (Wúro Ifa‑dɛ́ɛ)

  7. Wúro Báńgɩ́ná              (Wúro Báńŋɩ́ná‑dɛ́ɛ)

  8. Wúro Akpó Búkarɩ        (Wúro Akpó‑dɛ́ɛ)

  9. Wúro Gúúní Yaakúbu    (Wúro Gúúní‑dɛ́ɛ)

  10. Wúro Táágbá Fusééni   (Wúro Táágbá‑dɛ́ɛ)

  11. Wúro Akpó Ɩsá           (Wúro Akpó‑dɛ́ɛ)

Lɩzɔ́ɔ kʊ́ɖʊmɔ́ɔ gɛ Ɖubúyi‑dɛ́ɛ ńba wɛná. Kanaa Wúro‑Kangba. Wúro Kpórigbó‑dɛ́ɛ kisɔɔ́‑daá gɛ waagáná kɛ. Bɩgɛ́ɛ nyɩɩrʊʊ́ gɛ nyazɩ kóólúnáa‑dɛ́ɛ lúti. Wɩ́rɛ ceńɖe sɩ ɩna kɛ nɛ́, wɔɔgbɔ́ɔ kisɔɔ́ nɛ́, bʊkɔ́nɩ bɩnɩ́ɩ yɩ, ɩdana nabʊ́rʊ ɩkʊ; bɩka wéngilím bɩlɛ́ nɛ́, báa lé gɛ wɛɛgɛɛná wándanáa bɩ gɛ. Bɩnáa sɩsɩ: kpɩ́nɖɛ ceńɖe, mɛgɛɛná cé mana nya, mɛgɛɛná lí mana nya; a nyányɩ sɩsɩ: nyɛ́gɛ́ɛ toovonúm‑dʊ́ʊ, mɔ́ngbɔwʊ́ʊ nya. Amá, a mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ nya, yele magʊ fanaḿ. Bɩnáábɩ́lɛ́ wɔɔgɔná kɛ ɖaána na a wenbí sɩ bɩlá yɩ káálɛ nɛ́, ɩkpɛdɩ́ iyéle batɩ́ɩ́rɩ kɛ, balá wenbí bɩɩbɔ́ɔ́zɩ nɛ́.

       A bɩ́nɩ weení booyuú kíɖíídi bɩlá kazɔ́ɔ nɛ́, bánmʊ́ʊ kpangbɔ́ɔ gɛ balaa kɛ. Wenbí kénɖíi nɛ́ nbɩlɛ́.

       Kangara nakʊ́rʊ ɩbá kɩvɛ́yɩ́ tɛ́ɛ́dɩ rɩ́ŋa‑dɛ́ɛ ńgɩ; amá, báa kowurobɔɔwʊ́ wenkí na kɩdɛ́ɛ kangara gɛ.

      Sɛ́ɛ́dɩwá ndɩ‑ndɩ tʊwɛ Ɖubúyi‑dɛ́ɛ nɛ́ nɖɔ́: Mɔ́ɔ́láwá baasí, ɖánnáa sɛ́ɛ́dɩwá lʊbɛ Ɖubúyi‑dɛ́ɛ.

      ‑ Tɛ́rɛ́wɛ́rɛ́wá

      ‑ Ɖɩkɛ́ɛ́nɩ́wá

      ‑ Nɔwɔ́ɔwá

      ‑ Kóólíwá

      ‑ Nɩ́ncɛ́wá

      ‑ Bɔ́ɔ́ɖɛ́wá

      ‑ Láárɛ́wá

Tɔ́ɔ, Ɖubúyi‑dɛ́ɛ kɛ́ɛ wenbí nɛ́ nbɩlɛ́.

 

       Mogoobíya aláa na abaaláa Tem kalaɖáa, tákaraɖá kɩna kɩgɛ́ɛ kúnvulísi ɖáázá‑ɖɔ gɛ. Kɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa caanadɔ́m wentí ɖoo ɖájaájaanáa waalá bɩ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ tɛɛvʊ́lásɩ woozúu susuwúu nɛ́.

       Amá, ɖénveerím mɩ́ɩ sɩsɩ: tɛ́ɛ́dɩ cɩ́kɔ gɛ ɖáńbɩɩzɩ ɖɩŋmáa. Bɩlɛ́ nɛ́, a weení ɩnyɩ  sɩsɩ: ɩwɛná bɩdɛ́ɛ ɩzáfúlúɖe tɛ́ɛ́dɩ natʊ́rʊ‑rɔɔzɩ́ nɛ́, wánbɩɩzɩ́ ɩkáŋmaa ɖáa wentí tɩrɩ́ŋa tɩwɛ nɛ́, bɩka ɖɩbɩ́ɩ́zɩ ɖɩnyɔ́ɔ́zɩ ɖɩlá ńŋɩnáa tɩɩganáa ɖáńláḿ tɩ nɛ́.

 

Múgoobú: Caanyáawʊ Kpeegúúní «Móóru».
Ɖubúyi‑dɛ́ɛ kutoluú
« Histoire du village de Dubouidé »

1ère édition par EDITEM en juin 1989.

3ème édition ressaisie par CLTem en 2024.
Impression numérique sur www.tembiya.net

Dépôt légal 2ème trimestre 2024
Comité de Langue Tem, BP 200, Sokodé- TOGO

Pres.CLTem@gmail.com

 

Partager

Votre encouragement nous est précieux

Vos témoignages contribuent à rendre possibles des sites web tels que celui-ci.